Az ausztrál Greg Egannek meglepő módon idehaza igencsak sok novelláját olvashatjuk különféle válogatásokban. Így fordulhatott elő, hogy az Axiomatic című novelláskötetének egy híján az összes írása megjelent magyarul. Ezek között a legváltozatosabb témájú írásokat találjuk, közös jellemzőjük azonban az, hogy gyakran E/1-ben íródtak, egy-egy személyes probléma kapcsán kerülnek elő a különféle tudományos kérdések, sokszor pedig Egan magával az individuummal, az "énnel" játszik és elmélkedik róla.
The Infinite Assassin (A végtelen gyilkos, 1991)
Az egyik legfurcsább darab a kötetben. Valamilyen drog használata közben a párhuzamos univerzumok betüremkednek a valóságba, a főszereplő pedig az ilyen drogfogyasztók megtalálására és kiiktatására szakosodott. Kicsi olyan, mint a hullámfüggvénnyel zsonglőrködő Karantén, de itt elég kevés a kapaszkodó. A nézőpont miatt főleg a benyomások dominálnak, emiatt mi is kissé megzavarodunk, és mikor a történet végéhez érünk, csak lassan rakjuk össze, mit is olvastunk. Nem rossz írás, de mindenképpen érdemes többször nekifutni. (Magyarul: Csillaghajók antológia)
The Hundred Light-Year Diary (A száz fényéves napló, 1992)
Mi történik, ha sikerült információt visszajuttatni a múltba - és ez mindenkinek állampolgári jogává válik? Determináltság, szabad akarat, a jövő megváltoztathatóságának kérdése, Egan ügyesen játszik el ezekkel a kérdésekkel. Sőt, leginkább az ragadja meg, mihez kezd a kisember, ha lehetősége adódik lejegyezni mindennapjait és visszaküldeni: képes változtatni bármin, és a múltbéli én mennyire lesz rabja saját jegyzeteinek? Csupán az elején kell túltenni magunkat az asztrofizikai részen, ezt ellensúlyozva a végső csattanó viszont annyira emberi, hogy elsőre nem is számítanánk rá egy ilyen stílusú írásban. (Magyarul: Csillaghajók antológia)
Eugene (1990)
Egantől kissé szokatlanul ez az írás humort is tartalmaz, és most nem hideg intellektuális poénkodásra kell gondolni. A lottónyereményéből egy igencsak átlagos képességű pár meddőségüket mesterséges úton próbálja orvosolni, de a felkeresett szakember inkább egy zseni gyereket ígér nekik. A kötet más írásaihoz viszonyítva könnyed stílusú mű egészen az utolsó oldalig titokban tartja, mire is akar kifutni, hogy aztán egy pofon erejével kapjuk meg a szerzőre jellemző kvantumfizikai varászlatot. Furcsa ezt mondani, de ez egy könnyedebb darab a sok kvantumfizika után. (Magyarul: Csillaghajók antológia)
The Caress (Az ölelés, 1990)
Nagyon szuggesztív darab, legalább is bennem kellően nyomot hagyott. A főhős, egy rendőr, egy rutin házkutatás során egy halott nő házában egy emberfejű-leopárd testű kimérát talál. A novella egy furcsa művészeti ággal foglalkozik, aminek aztán egy nagyon különös műalkotás létrehozásában van szerepe, ahogy a kimérának is. Egan a maga kitekert logikájával megmutatja, hogy egyeseknek sokkal fontosabbak elvont dolgok, és ezekért akármire képesek, még ha az elért eredmény csupán egy pillanatig tart. És éppen ezért, bármennyire is hihetetlennek tűnik az egész, képesek vagyunk elfogadni, hogy ilyen létezik, mert miről másról szólna a művészet, ha nem a pillanatról? (Magyarul: Csillaghajók antológia)
Ez az, ami talán a legkevésbé fantasztikus, illetve úgy fogalmazom, hogy az írás akár egy jelenben játszódó orvosi techo-triller alapfelállása is lehetne. Egypetéjű ikrek ugyanazt a kórt kapják meg, és feltételezhetően ugyanaz lesz a kimenetele is a betegségnek, de mi van, ha mégsem? Egan az orvostudomány és a gyógyszerészet egyik etikailag legfurcsább kérdését vizsgálja, nevezetesen a gyógyszerek tesztelésének menetét. Érdemes olvasás után elgondolkodni, vajon mi a jobb, amire kifutott a novella, vagy egy másik megoldás. Ebben a kettősségben rejlik az írás ereje. (Magyarul: Ópium keringő antológia; Galaktika 151.)
A Karanténból ismerős neurális modokkal kapcsolatos történetben egy férfi azért vásárol ilyen szerkezetet, hogy képes legyen megölni felesége gyilkosát. Egannél a tudat vagy a szemléletmód mesterséges módosítása kedvelt téma, a kötet más írásában is előkerül. Itt a fő kérdés az, hogy vajon a szándék elég-e a tetthez, és vajon nem lehetséges, hogy egy meggyőződéssel teljesen mást érünk el, mint amit eredetileg akartunk. (Magyarul: Feketecsuklyások antológia)
The Safe-Deposit Box (A páncélkazetta, 1990)
Ez egy nagyon különös írás, a főhős ugyanis egy olyan entitás, aki minden nap más és más testben ébred fel. Vándorlása gyerekkorától fogva zajlik, és egyetlen városkára korlátozódik. Egan érzékletesen festi fel, milyen is lehet egy ilyen ember (?) élete, hogyan képes megbirkózni az állandóan változó keretekkel, és bár nem kerül annyira nagy hangsúly arra a kérdésre, hogy mi is alakítja ki a főhős személyiségét, ha állandóan változik, valamennyi utalás erre is történik. A végső magyarázat talán kissé suta, de érthető és el lehet fogadni. (Magyarul: Ópium keringő antológia)
Ez egy nagyon különös írás, a főhős ugyanis egy olyan entitás, aki minden nap más és más testben ébred fel. Vándorlása gyerekkorától fogva zajlik, és egyetlen városkára korlátozódik. Egan érzékletesen festi fel, milyen is lehet egy ilyen ember (?) élete, hogyan képes megbirkózni az állandóan változó keretekkel, és bár nem kerül annyira nagy hangsúly arra a kérdésre, hogy mi is alakítja ki a főhős személyiségét, ha állandóan változik, valamennyi utalás erre is történik. A végső magyarázat talán kissé suta, de érthető és el lehet fogadni. (Magyarul: Ópium keringő antológia)
Elsőre szokatlannak tűnik az alapfelállás: egy fejbe lőtt férfinek testen kívüli élménye támad, ami állandósul. Aztán persze kiderül, hogy egyáltalán nem egy ezoterikus téma feldolgozásáról van szó, pontosabban de, csak Egan tudományos magyarázatot ad erre a nagyon szokatlan "nézőpontra": az agy egy része megsérült, ezért a beérkező információkból egy ilyen különös képet alkot meg magának. Rövid történet, igazából nem is foglalkozik mással, csak hogy milyen egy ilyen látószöggel együtt élni, de azt mondanám, még ezt sem viszi túlzásba. Itt éreztem igazán, hogy lehetne valami karakán történet mögötte, ami feltölti az ötletet. Nem volt rossz, de el tudtam volna még viselni többet. (Magyarul: Ópium keringő antológia)
A Kidnapping (Emberrablás, 1995)
Egy rendhagyó zsarolás és emberrablás története, a mesterséges személyiségmásolatok korából. Ez az írás igazából egyetlen egy dilemma kifejtése, a főhős morális problémája, ami abból áll, hogy hogyan is viszonyuljon felesége másolatához. A virtuális világok kérdésének egyik legérdekesebb aspektusát mutatja meg, és noha nem egy akciódús történet, mégis kíváncsiak vagyunk, hogyan birkózik meg a főszereplő önmagával és milyen megoldásra is jut végül. (Magyarul: Ópium keringő antológia)
Egy rendhagyó zsarolás és emberrablás története, a mesterséges személyiségmásolatok korából. Ez az írás igazából egyetlen egy dilemma kifejtése, a főhős morális problémája, ami abból áll, hogy hogyan is viszonyuljon felesége másolatához. A virtuális világok kérdésének egyik legérdekesebb aspektusát mutatja meg, és noha nem egy akciódús történet, mégis kíváncsiak vagyunk, hogyan birkózik meg a főszereplő önmagával és milyen megoldásra is jut végül. (Magyarul: Ópium keringő antológia)
Learning to Be Me (Hogy önmagam lehessek, 1990)
Ez a novella szintén azt a kérdést boncolgatja, hogy mitől lesz az ember egyén és nem csak egy szimpla szimulált személyiség, miben különbözik a valódi én a mesterségestől. A főhős hosszú "menekülése" a fejébe ültetett személyiségmásolat elől - pontosabban attól, hogy egyszer majd abban a kristályban folytassa tovább az életet. Az egész novella lényegében ennek az elsőre gyávának tűnő férfinek a története, de azért ha az ember belegondol, mi is hamar át tudjuk érezni rémületét. Végül egy érdekes hiba az, ami eldönti az egész kérdést, de azért számomra még mindig maradtak kételyek. (Magyarul: A Galaxis császára antológia)
Ez a novella szintén azt a kérdést boncolgatja, hogy mitől lesz az ember egyén és nem csak egy szimpla szimulált személyiség, miben különbözik a valódi én a mesterségestől. A főhős hosszú "menekülése" a fejébe ültetett személyiségmásolat elől - pontosabban attól, hogy egyszer majd abban a kristályban folytassa tovább az életet. Az egész novella lényegében ennek az elsőre gyávának tűnő férfinek a története, de azért ha az ember belegondol, mi is hamar át tudjuk érezni rémületét. Végül egy érdekes hiba az, ami eldönti az egész kérdést, de azért számomra még mindig maradtak kételyek. (Magyarul: A Galaxis császára antológia)
The Vat: A Romantic Comedy (1990)
A főhős reménytelen szerelme, agyának átalakítása, genetikai machinációk, kissé zavar történet, és a címmel ellentétben nem igazán romantikus komédia. Amilyen rövid, olyan furcsa. Senki nem veszít semmit, ha ezt kihagyja. (Kiegészítés: a legtöbb kiadásban a The Moat című novella olvasható a The Vat helyett)
The Walk (A séta, 1992)
Az egész novellát úgy kell elképzelni, mint a legendás jelenetet A halál keresztútjánban (Miller's Crossing), amikor Gabriel Byrne vezeti John Turturrót az erdőben, hogy megölje, utóbbi pedig minden módon próbálja győzködni. Annyi a különbség, hogy itt a gyilkos egy neuromod miatt meggyőzhetetlen, a győzködő pedig egy kisstílű hacker figura. Hasonló az alapkérdése az Axiomatic-hoz, itt is az a kérdés, hogy lehet-e a hitet beültetni, és ez mivel is jár. Igazából a csattanó miatt lesz nagyon emlékezetes ez az írás, talán a kötet legjobban sikerült novellalezárása. (Magyarul: Csillagrobbanás antológia)
Az egész novellát úgy kell elképzelni, mint a legendás jelenetet A halál keresztútjánban (Miller's Crossing), amikor Gabriel Byrne vezeti John Turturrót az erdőben, hogy megölje, utóbbi pedig minden módon próbálja győzködni. Annyi a különbség, hogy itt a gyilkos egy neuromod miatt meggyőzhetetlen, a győzködő pedig egy kisstílű hacker figura. Hasonló az alapkérdése az Axiomatic-hoz, itt is az a kérdés, hogy lehet-e a hitet beültetni, és ez mivel is jár. Igazából a csattanó miatt lesz nagyon emlékezetes ez az írás, talán a kötet legjobban sikerült novellalezárása. (Magyarul: Csillagrobbanás antológia)
Igencsak bizarr alapötlettel rukkol elő ez az írás: egy férfi mesterséges embriót ültet magába, kihordja, megszüli és nevelni kezdi. A kis mesterséges gyerek elvileg négy éves korig él, de addig teljesen olyan, mint egy igazi csecsemő, leszámítva, hogy igazán sosem fejlődik az intelligenciája akárcsak egy két éves szintjére. Az írás eleve furcsa hangulatú, hisz a főhős megszállottá válik, és külön bejáratú őrületében könnyen ráismerhetünk az egyedülálló apukák egyik típusára, ami csak tovább fokozza a mesterséges gyerek által keltett groteszket. Természetesen mivel Egan hősei önreflexívek, igencsak mélyre kerülünk a szereplőlelkivilágába, így a csattanó különösen erőssé válik. (Magyarul: Feketecsuklyások antológia)
A kötet talán legerősebb, legjobban eltalált darabja. A történet szerint egy hatalmas sötét buborék ugrál a Föld felszínén, eltorzítva a téridőt, és csupán a középpont felé lehet haladni, ahova fontos is eljutni, ugyanis a gömb eltűnését csak ott lehet túlélni. A novella hangulata és az alapötlet remekül összeillik, a főhős szemén át már-már horrorisztikus a középpont felé terjedő sötétség és az, ahogyan a hatósugárban kifejti a hatását a különös erő. Maradandó írás, emlékezetes képekkel és hátborzongatóan jó befejezéssel. (Magyarul: A Jessa fátyla antológia)
Appropriate Love (Házastársi szeretet, 1991)
Az abszurd Egan írások újabb remekbe szabott darabja a nőről, aki a méhében kénytelen megőrizni férje agyát, amíg növesztenek neki egy testet. Egyszerre bizarr, hátborzongató és nagyon érdekes ötlet, és a megvalósítás is Eganes, ahogyan a nő érzelmeinek változását és az életének átalakulását írja le. Itt nem a matematikai okfejtésre kell figyelni, hanem a főhősnő lelkivilágának rezdüléseire. (Magyarul: Csillagrobbanás antológia)
Az abszurd Egan írások újabb remekbe szabott darabja a nőről, aki a méhében kénytelen megőrizni férje agyát, amíg növesztenek neki egy testet. Egyszerre bizarr, hátborzongató és nagyon érdekes ötlet, és a megvalósítás is Eganes, ahogyan a nő érzelmeinek változását és az életének átalakulását írja le. Itt nem a matematikai okfejtésre kell figyelni, hanem a főhősnő lelkivilágának rezdüléseire. (Magyarul: Csillagrobbanás antológia)
The Moral Virologist (Az erkölcsös víruskutató, 1990)
Egy bigott vallási fanatikus úgy dönt, a tudomány eszközét használva súlyt le a bűnösökre. A novella maga nem annyira erős, a történet középpontjában álló férfi lélektana jól ki van dolgozva, és persze a tudományos részletek is erősek, de valahogy nem hagyott bennem mély nyomot, hiába érdekes maga a történet. Valószínű ez egyéni beállítottság kérdése, nem a téma vagy a főszereplő lelkivilága miatt. Ennek ellenére ez sem rossz novella, sőt, ráadásul valamennyire különbözik is a kötet más darabjaitól. (Magyarul: A Jessa fátyla antológia)
Egy bigott vallási fanatikus úgy dönt, a tudomány eszközét használva súlyt le a bűnösökre. A novella maga nem annyira erős, a történet középpontjában álló férfi lélektana jól ki van dolgozva, és persze a tudományos részletek is erősek, de valahogy nem hagyott bennem mély nyomot, hiába érdekes maga a történet. Valószínű ez egyéni beállítottság kérdése, nem a téma vagy a főszereplő lelkivilága miatt. Ennek ellenére ez sem rossz novella, sőt, ráadásul valamennyire különbözik is a kötet más darabjaitól. (Magyarul: A Jessa fátyla antológia)
Closer (Egyre közelebb, 1992)
Az alap a Learning to Be Me-ből ismert személyiségmásolat, vagy ha úgy jobban tetszik, a Diaszpóra tudatfeltöltésének megfelelője. Maga a fő kérdés pedig abban áll, hogy mennyire tudja megismerni valaki a másikat, és hogy vajon ha képesek vagyunk teljesen eggyé válni a másikkal, akkor még mindig megmaradunk Én lenni? Az egyént vajon az határozza meg, amiben különbözik a Másoktól? Filozófusok már évszázadok óta rágják ezt a kérdést, Egan pedig egy szerelmespár próbálkozásain keresztül a legmeghökkentőbb módokon keresztül igyekszik ha nem is kielégítő választ adni erre a kérdésre, de felmutatni, hogy ő hogyan is gondolkodik róla. A kötet "énkereső" novelláinak sorába illeszkedő, újabb elgondolkodtató írás, ami megnyerte az 1990. évi ausztrál Ditmar Awardot. (Magyarul: Tűzözön antológia)
Unstable Orbits in the Space of Lies (Bizonytalan pályák a hazugságok tengerében, 1992)
Ebben a novellában a fantasztikum eredetére nem kapunk racionális magyarázatot, így tehát mondhatjuk azt, hogy ez egy "fantasy", vagy valami hasonló. Persze ez nem is lényeges, mert maga az ötlet rejti magában az érdekességet: a különféle hitek - és Egan nagyon okosan a tudományban való hitet is ide sorolja - földrajzi területeken fejtik ki a hatásukat. Aki sok Egant olvas, az meg sem lepődik, hogy pont neki jutott eszébe ez, hiszen nagyon sokszor éppen a hit a fő kérdése a novelláinak (lásd a kötetből az Axiomatic-ot vagy a The Walkot). Itt lényegében nincsen szó másról, hogy a főszereplő most szembesül egy olyan jelenséggel, ami tökéletesen illeszkedik az írás világába, de a kérdés az, hogy a főhős elhiszi-e ez? És ha igen, akkor az mit jelent a fiktív világra nézve? (Magyarul: Holtak galaxisa antológia)
Egannek ebben a kötetben helyet kapott novellái tehát nagyjából hasonló kérdéseket járnak körül, de mindezt nagyon érdekesen és elgondolkodtatóan teszik. Aki a Diaszpórához hasonló élményt vár, az talán picit csalódni fog, de ezek az írások is nagyon jók, minden sci-fi olvasónak csak ajánlani tudom Greg Egan rövidebb történeteit is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése