A magyar sci-fi film jelene (és jövője)

A magyar film napja (április 30.) kapcsán szedtem össze egy kétrészes cikkben, hogyan is alakult a sci-fi tematika helyzete a hazai filmgyártásban a kezdetektől a kétezertízes évek közepéig. (A két bejegyzés: az első és a második.) Jelen bejegyzésben az elmúlt évek termését kívánom bemutatni, a nagyjátékfilmek mellett néhány kisfilmet is. (És csak szegről-végről ide kapcsolódó alkotásokról is szó lesz.) Ugyanakkor a kisfilmes közeg nagysága miatt továbbra sem törekszem teljességre. Amennyiben akad olyan film, ami érdemtelenül maradt ki, kérek minden olvasót, hogy kommentben jelezze ezt.

"A legolcsóbb lehetőség"

Bár a korábbi bejegyzésekből kiderült, hogy a sci-fi nem idegen a magyar filmgyártástól, mégsem lehetne azt mondani, hogy mindennapos része a hazai filmkultúrának. Ennek több oka is van, de az egyik biztosan a tematika vizualitásával kapcsolatos elvárásokban keresendő. Mind a nézők, mind pedig a filmesek futurisztikus díszleteket, maszkokat, speciális effekteket várnak el, hogy a jövőbeli, netán űrben játszódó történetet meg tudják alkotni. Ez viszont kifejezetten drága mulatság. Ezzel tisztában volt Pálfi György is, amikor nekifogott Stanisław Lem regényének, Az Úr hangja filmváltozatának. Bár a 2018-ban bemutatott film költségvetése egymilliárd forint körül volt (ezzel alighanem ez minden idők legdrágább magyar science fictionje), mindez egy valóban nagyszabású alkotáshoz elég szűk összeg. "Nem éreztem, hogy sok pénzem van", nyilatkozta a rendező, "inkább azt, hogy ha Stanisław Lem-filmet akarok csinálni, akkor Az Úr hangja a legolcsóbb lehetőség. Szívem szerint egy bolygón vagy végig egy űrhajón játszódó sci-fit készítettem volna. A Földre le sem jöttünk volna. De erre ez a költségvetés nem volt elég. Tudtam, hogy ennél drágább sci-fit Magyarországon nincs lehetőségem készíteni."

Az űrhajó és legénysége - középen Polgár Csaba (Az Úr hangja)

Bepillantás a magyar sci-fi film történetébe 2.

A magyar film napját április 30-án tartják - 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, A tánczot. A 120. évforduló alkalmából kétrészes sorozatban szeretnék bepillantást nyújtani a hazai sci-fi filmek világába. Az első bejegyzés, ami a kezdetektől a rendszerváltásig igyekezett röviden felvázolni a tematika történetét, itt található. A második részben - szintén csupán nagyvonalakban - a kilencvenes és kétezres évek alkotásait vesszük végig, a teljesség igénye nélkül. (Az utóbbi évek termését pedig egy külön posztban szemlézem majd, ahogy a tervek szerint külön fogok bemutatni néhány izgalmas, a témába illő animációs filmet is az utóbbi évtizedekből.)

Amikor eljött a jövő

William Gibson mondta egyszer, hogy a jövő itt van, csak nem egyenletesen oszlik el a világban. Magyarországon a kommunista rendszer vége hozott el valamit ebből a jövőből. A változás és az ezzel együtt érkező különös újdonság légköre már korábban is érezhető volt, a nyolcvanas években mindenki feszegette a határokat, így ez az időszak egy sor izgalmas alkotást is eredményezett. Ezek közül az egyik Monory Mész András 1990-es (valószínű okkal mondhatjuk, kultikus) filmje, a Meteo, amit szokás "a magyar Szárnyas fejvadászként" emlegetni. 

Verő, Eckerman és Berlioz

Bepillantás a magyar sci-fi film történetébe 1.

2018 óta április 30-án ünneplik a magyar film napját, ugyanis 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, A táncz című alkotást. Ennek alkalmából két blogbejegyzésben szeretnék rövid bepillantást nyújtani a hazai filmgyártás hozzám nyilvánvalóan közelebb álló szegletébe, a magyar sci-fi film történetébe. Természetesen ez csak egy rövid áttekintés lehet, nem teljességre törekvő gyűjtés - a célom az, hogy érdekességeket mutassak be, árnyalva azt az itthon bevett vélekedést, hogy a science fiction (avagy a tudományos-fantasztikum) idegen a magyar filmes hagyományoktól, és nincs olyan alkotás, ami érdemes lenne a nézők figyelmére. 

A kétrészes blogbejegyzés első darabja ez az írás, ami a kezdetektől a rendszerváltásig tekinti át a filmeket.

Az első fecskék

Ahogyan a Filmtett is kezdi a témánkhoz kapcsolódó cikkét, a filmművészetben elég korán megjelent a történetmesélés, sőt, a fantasztikum is, elég csak Georges Méliès Utazás a Holdba című, 1902-es (!) alkotására gondolnunk. Itthon is akadnak a fantasztikummal kísérletező, ilyen történeteket feldolgozó filmek, bár nem sok tiszta sci-firől beszélhetünk. (Már csak azért sem, mert maga a tematika is még épp elkezdett kiforrni.) Az első, sci-fiként aposztrofált film például - amit egy arisztokrata társaság készített - még nem is kimondottan tudományos alapokra épül. Az 1914-es A háromszázéves ember főhőse a XVII. századból kerül át egy álom segítségével a XX. század elejére, ahol elnyerheti szerelme csodaszép leszármazottjának kegyeit. A némafilm - mint a korszak legtöbb filmje - sajnos egészében elveszett, csupán forgatási képekből, fotókból tudták rekonstruálni (ezt egyébként a linken meg lehet nézni).

Táncjelenet a filmből, balra a háromszáz éves ember

A Legjobb Díjnak Járó Díj

 

Tom Gauld kevésbé ismert irodalmi díjakat bemutató sorozata

Az utóbbi időszakban komoly mozgolódás figyelhető meg a magyar fantasztikus irodalmi díjak terén. Megalakult a Monolit-díj, az SFF Vektor Év Könyve elismerése, átszervezik a Zsoldos Péter-díjat, mindeközben pedig számos egyéb szakmai elismerés is virágzik, mint a Hexa-díj, a Preyer Hugo-díj, a Trethon-gyűrű és a Dugonics András Irodalmi Díj. Csak 2021-ben több elismerés is létrejött: a Döglött ufó Díj (amit az Odaértett Olvasó adományoz), az Arany Varázsbot-díj (a legjobb, 50 fölötti fehér férfi által írt fantasy műveknek), vagy a Legrégebbóta Várt Folytatások Díja (köznapi nevén: Rothfuss-díj).

A hazai szakmai közösség és az olvasók úgy érezték, illő lenne a díjak mögött munkálkodó embereket is valamilyen kiemelésben részesíteni, ezért 2021. április 1-én megalapítják a Legjobb Díjnak Járó Díjat, amit egy felkért zsűri oszt ki minden évben az aktuálisan legérdekesebbnek és legszexibbnek ítélt magyar díjak között.

A szakmai zsűri tagjai:

Tropauer Hümér, Arany Buzogányos költő

Elon Musk, üzletember, feltaláló, technoking

Prostatikus Vogon Jeltz, költő, esztéta, filantróp

A Legjobb Díjnak Járó Díj elnyerője egy csomag Mogyi sósmogyoróban részesül, illetve az adott évben nem kell átadnia a saját díját, ezzel mentesül minden, a díjátadással kapcsolatos kritikától, nehézségtől, értetlenkedő és okoskodó kommentek olvasásától ill. egy kiadós fejfájástól. 

Sajnos az idei Legjobb Díjnak Járó Díj nyertesének kihírdetése bizonytalan időre tolódott, ugyanis Prostatikus Vogon Jeltznek épp kiújult a szezonális depressziója, és szeretné azt teljesen kiélvezni. 

A szervezők minden, a díjukhoz kapcsolódó javaslatot mogorván és ellenszenvesen várnak, a beérkező emaileket egyenesen a spam mappába irányítják.