Avagy nem egy tökéletes világban élünk, tanuljunk meg együtt élni ezzel
Nemrég egy három részes eszmefuttatás jelent meg az SFmagon
Lőrinczy Judit írótól, aki az SFmag és az LFG szerkesztője és többször vett
részt novellák zsűrizésében. A cikkében arra tett kísérletet, hogy megvizsgálja
– de legalább is elmondja a véleményét – az irodalmi díjak szerepéről és
értékéről. Konklúziója – ami erősen támaszkodott Ursula K. Le Guin
sci-fi/fantasy író témába vágó írásaira – lényegében az, hogy bár vannak
irodalmi díjak, és azok egyfajta diskurzus elindításának az alapjai lehetnek,
végeredményben elhibázottak, hiszen az irodalom nem mérhető, nincs legjobb, és
ráadásul még sok olyan szempont is közre játszik a díjak odaítélésének
folyamatában, amelyeknek nem sok köze van az irodalmi értékhez (pl. piaci
szempontok). Továbbá azt is felrója a cikksorozat és írója, hogy az olvasók (a
befogadók) túlságosan is támaszkodnak a díjakra, azokat sokkal nagyobb értékkel
ruházzák fel, mint amellyel valóban rendelkeznek.
Ezen megállapítások jelentős részével egyetértek. Hogy akkor
mégis miről fog szólni ez a cikk? Arról a jó pár dologról, amiről úgy érzem,
nem esik szó a díjak kapcsán, vagy pedig ugyan szó esik, de kihagy a
szemléltetésből más nézőpontokat is. És ha már vitaindítóként harangozták be a
cikket, legyen diskurzus!
(Ja, ő Venus) |
(Kattints a Továbbra)