Ma este hat órakor kezdődik a Zsoldos-díj átadásának ceremóniája. Én pedig már úton vagyok Bölcskére, ahol vasárnap délelőtt a díj zsűrijével való beszélgetést fogom levezényelni. Amit hallottam, az alapján már most tudnék érdekes következtetéseket levonni, de ez meghagyom a rendezvény utánra. Ha minden jól megy, készítek hangfelvételt, amit valahogy elérhetővé teszek.
Ugyan mindenki mondja, hogy igazából a legjobb lenne, ha ignorálná a díjat, mégis mindenki akit érdekel a hazai sci-fi, figyelmesen lesi, adott évben ki kapja - de főleg, ki nem kapja - az elismerést. Sajnos az mára már közhely, hogy a díj soha nem volt a Zsoldos Péter által felállított szellemiség közelében sem, de erről most nem nyitnék itt vitát. Meg lesz annak is a helye. Ám az idei mezőnyben, regény kategóriában valahogy még messzebb jutottunk ettől. Ez akkor nagyon fájó, ha olvassuk a jelölteket, és ismerjük Zsoldos életművét - nemrég olvastam el az Ellenpontot, amúgy remek könyv. Mivel volt már rá példa a díj történetében, hogy nem osztották ki a regény kategóriában, ezét bátorkodom azt mondani: idén sem kellene.
Mert lássuk, mik is a jelöltek. Három Mysterious Universe regény van a listán - nyert már MU regény Zsoldost -, ezek azonban igen gyenge minőségűek. Mészáros László két könyve, A Démoncsászár fejvadászai és az Angyalok és tolvajok unalmas kötetek. Szélesi Sándor Vadászat egy szimurgra című könyve pedig rosszul próbálja összehozni a space fantasy-t a mesékkel. Ezek nem fajsúlyosak, ahogy elmondható ez Izing Róbert paródiának szánt munkájáról, a Támadás az űrből! hangzatos címet viselő regényéről is. Ugyancsak könnyed hangvételű Lovas Lajos N-je, amiben ugyan egyesek mélyebb mondanivalót látnak, de az én szememben egy elhibázott ötlet. Ebbe a csoportba sorolható a Pierrot-Szélesi Sándor együttműködésből született kalandkötet, a Jumurdzsák gyűrűje, ami ifjúsági kalandregényként aposztrofálható. Sajnos a másik ifjúsági regényről, Bruck András A fogadalom című könyvéről idő hiányában nem tudtam írni, de témájában ez sem tekinthető zsoldosi mélységűnek. Rostás Erzsébet rövid kötete, A hajó pedig minden, csak nem mély gondolatiságú.
A mély gondolatokkal foglalkozó művek száma tehát három. Soós Tibor Bellum Atlantisa, ami bár szép háttéranyagot ad át az embernek a római életmódról és az ókorról, de valójában unalmas és túlírt történet, amiben nem történik igazán semmi. Antal József iDeal című könyve bár ötletében egy komoly kérdést villant meg, nevezetesen, hogy feladja-e az ember szabadságát a boldogságért, koncepciótlansága miatt nem tud élni a lehetőséggel. Ugyancsak a koncepció hiánya az, ami miatt Kovács Ákos első regényét, a Vágyálmok ligáját sem tartom jó regénynek.
Tehát nem osztanám ki a díjat. Azonban 11 jelölt esetén nem valószínű, hogy a zsűri is erre a véleményre jut, éppen ezért talán nem baj, ha megjelölöm, én melyik munkát jutalmaznám. Meglepő lehet, hogy A fogadalmat és a Vágyálmok ligáját emelem ki: előbbi jól működő ifjúsági könyv, még ha itt-ott túlírt is és a sci-fi sem hangsúlyos benne, utóbbit pedig ötletességéért és a lehetőségért, ami a szerzőben rejlik. Kettejük közül inkább Kovács Ákost jutalmaznám, megelőlegezve a bizalmat.
Novelláknál más a helyzet. Ott a három legjobb novella könnyen elválik a mezőnytől. Érdekes, hogy mindhárom a vallással/hittel foglalkozik, és mindhármat nő írta. K. Varga Beátától mindig erős novellákat lehet olvasni, Moskát Anita pedig egy feltörekvő tehetség, akinek minden lehetősége megvan, hogy jó és elismert író váljék belőle. Hogy én melyik novellának adnám a díjat? A lélekkufár nem sci-fi, ezt le is írtam. Azonban a másik két írás, az Áldott légy, Szent Struktúra és a Kelj fel, és járj! közül nem tudom eldönteni, melyiknek ítélném a díjat. Azt igen, hogy melyik szerzőnek, és az okaim is megvannak rá, de ezt nem fogom megosztani itt a blogban. Ugyanis itt nem a szerzőkről, hanem műveikről van szó - kicsit talán ellentmondás, hogy a regényeknél meg a szerzőre hivatkozom, de ott a művében is van potenciál.
A többi novellával kapcsolatban azt kell mondanom, sokszor nem értem, mit akarnak az emberek, amikor írnak? Mert hogy se szórakoztatni, se elgondolkodtatni nem képesek, az tény. Nagyon kevés jó novella van, ami szórakoztat, pláne az igen rossz novellák számával összevetve. Csak annyit mondhatok röviden, hogy az embereknek legyen önkritikájuk. Továbbá remélem, egyszer megélem, hogy sokkal több normális szerkesztő fog dolgozni a sci-fi körökben, mint most...
Itt feltették azt a kérdést is, hogy a zsűri kinek fogja adni a díjat. Normális esetben ezt így nem lehetne megkérdezni. Viszont két dolog világosan látszik: senki sem követi az összes jelölt novellát, és kialakult egy masszív csoport, amelyik ha nem is mindenben, de sok tekintetben hasonló módon választja ki a kedvenceit - és itt most nem az SFmag-ról vagy egyes sci-fi írók mumusáról, az LFG, hajdani RPG.HU-ról beszélek, hanem független olvasókról. Hajdan először csak azért vállaltam, hogy követni fogom a díj jelöltjeit, mert senki sem tette egy-két kivételtől eltekintve. Ám ahogy telt az idő, és értek különféle reakciók a munkámmal kapcsolatban, már más miatt is csináltam. Kellenek emberek, akik igenis elmondják, mit gondolnak az adott művekről. Feldobta valaki, hogy miért játszik mindenki Zsoldos-zsűriset a díj előtt? Ez mindig előkerül, és azt kell mondanom: mert mindenki elmondhatja, mit tart értékesnek és mit nem. Normális országokban, normális díjak körül, mint a sci-fi más díjai, senki nem lepődik meg, ha emberek írnak a jelölt művekről, még akkor sem, ha esetleg gyökeresen ellentmondanak az esetleges zsűrinek vagy a kiválasztás eredményének. És bár máshol is vannak igen heves viták, nem lehet olyan élesen kirajzolni egy határvonalat, ami gyakorlatilag kettészeli a közösséget - már ha a rengeteg írót és a maréknyi, írással nem foglalkozó embert közösségnek tekintjük. És az ilyesmiért fontos, hogy legyenek írások a hazai sci-firől, minél több!
Végezetül egy nagyon rövid kitérőt tennék az írásaimra. Bár előszeretettel hangoztatják az emberek - főleg, akiknek a műveinek rossz a visszhangja -, hogy nincs idehaza sci-fi kritika, csak vélemények, amik meg, mint tudjuk, nem mérvadóak. Ezzel mindössze két probléma van: vannak kritikák, és a vélemények is ugyanolyan mérvadóak. Nézzük az utóbbi megállapítást, azt könnyebb megmagyarázni. Az író ír. Kinek? Önmagának? Nem. Ha önmagának írna, akkor nem jutna ki a netre vagy nyomtatásba. Viszont ha másnak ír, akkor vegye tudomásul, igenis számít, hogy az, aki veszi a fáradtságot és elolvassa, amit írtunk, ahelyett, hogy mással töltené az idejét, mit mond az írásáról. Pláne, ha nem személyeskedik, ugyanis sokszor éppen az író az, aki reakciójában ezt teszi - a hazai sci-fi körökben jellemzően nem nyíltan az írás alatt történik ez, hanem valami más helyen, amiről az érintett másik fél csak szerencsés esetben értesül. Ez nem túl felnőtt magatartás, sőt, mondhatnám azt is, nem éppen etikus. Egyébként ha kíváncsi, mit gondolok a véleményről, olvassa el ezt, ha még nem tette. A kritikával kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy ami mélyen, a szöveg minden aspektusát figyelembe véve alkotja meg ítéletét, azt alátámasztja, és képes megfogalmazni, mit lát jónak és rossznak, az kritika. Persze olyanoktól, akik összekeverik a műelemzést a kritikával, nem várhat sokat az ember.
Mindenesetre ha kiderül, hogy a díjat melyik regény és novella kapta, kicsit részletesebben foglalkozom majd a kérdéssel. Most ez kutyafuttában készült, de az időhiány volt az elmúlt fél év fő jellemzője.
A többi novellával kapcsolatban azt kell mondanom, sokszor nem értem, mit akarnak az emberek, amikor írnak? Mert hogy se szórakoztatni, se elgondolkodtatni nem képesek, az tény. Nagyon kevés jó novella van, ami szórakoztat, pláne az igen rossz novellák számával összevetve. Csak annyit mondhatok röviden, hogy az embereknek legyen önkritikájuk. Továbbá remélem, egyszer megélem, hogy sokkal több normális szerkesztő fog dolgozni a sci-fi körökben, mint most...
Itt feltették azt a kérdést is, hogy a zsűri kinek fogja adni a díjat. Normális esetben ezt így nem lehetne megkérdezni. Viszont két dolog világosan látszik: senki sem követi az összes jelölt novellát, és kialakult egy masszív csoport, amelyik ha nem is mindenben, de sok tekintetben hasonló módon választja ki a kedvenceit - és itt most nem az SFmag-ról vagy egyes sci-fi írók mumusáról, az LFG, hajdani RPG.HU-ról beszélek, hanem független olvasókról. Hajdan először csak azért vállaltam, hogy követni fogom a díj jelöltjeit, mert senki sem tette egy-két kivételtől eltekintve. Ám ahogy telt az idő, és értek különféle reakciók a munkámmal kapcsolatban, már más miatt is csináltam. Kellenek emberek, akik igenis elmondják, mit gondolnak az adott művekről. Feldobta valaki, hogy miért játszik mindenki Zsoldos-zsűriset a díj előtt? Ez mindig előkerül, és azt kell mondanom: mert mindenki elmondhatja, mit tart értékesnek és mit nem. Normális országokban, normális díjak körül, mint a sci-fi más díjai, senki nem lepődik meg, ha emberek írnak a jelölt művekről, még akkor sem, ha esetleg gyökeresen ellentmondanak az esetleges zsűrinek vagy a kiválasztás eredményének. És bár máshol is vannak igen heves viták, nem lehet olyan élesen kirajzolni egy határvonalat, ami gyakorlatilag kettészeli a közösséget - már ha a rengeteg írót és a maréknyi, írással nem foglalkozó embert közösségnek tekintjük. És az ilyesmiért fontos, hogy legyenek írások a hazai sci-firől, minél több!
Végezetül egy nagyon rövid kitérőt tennék az írásaimra. Bár előszeretettel hangoztatják az emberek - főleg, akiknek a műveinek rossz a visszhangja -, hogy nincs idehaza sci-fi kritika, csak vélemények, amik meg, mint tudjuk, nem mérvadóak. Ezzel mindössze két probléma van: vannak kritikák, és a vélemények is ugyanolyan mérvadóak. Nézzük az utóbbi megállapítást, azt könnyebb megmagyarázni. Az író ír. Kinek? Önmagának? Nem. Ha önmagának írna, akkor nem jutna ki a netre vagy nyomtatásba. Viszont ha másnak ír, akkor vegye tudomásul, igenis számít, hogy az, aki veszi a fáradtságot és elolvassa, amit írtunk, ahelyett, hogy mással töltené az idejét, mit mond az írásáról. Pláne, ha nem személyeskedik, ugyanis sokszor éppen az író az, aki reakciójában ezt teszi - a hazai sci-fi körökben jellemzően nem nyíltan az írás alatt történik ez, hanem valami más helyen, amiről az érintett másik fél csak szerencsés esetben értesül. Ez nem túl felnőtt magatartás, sőt, mondhatnám azt is, nem éppen etikus. Egyébként ha kíváncsi, mit gondolok a véleményről, olvassa el ezt, ha még nem tette. A kritikával kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy ami mélyen, a szöveg minden aspektusát figyelembe véve alkotja meg ítéletét, azt alátámasztja, és képes megfogalmazni, mit lát jónak és rossznak, az kritika. Persze olyanoktól, akik összekeverik a műelemzést a kritikával, nem várhat sokat az ember.
Mindenesetre ha kiderül, hogy a díjat melyik regény és novella kapta, kicsit részletesebben foglalkozom majd a kérdéssel. Most ez kutyafuttában készült, de az időhiány volt az elmúlt fél év fő jellemzője.